A MAGYAR NYELVŰ MŰSOR STRATÉGIAI ALAPELVEI

A MONOPOLHELYZET MEGSZŰNT ...

Helyünk a média világában
A 90-es évek­ben be­kö­vet­ke­zett “mé­dia-rob­ba­nás” alap­ve­tő­en meg­vál­toz­tat­ta a köz­szol­gá­la­ti te­le­ví­zió ad­di­gi ki­vált­sá­gos hely­ze­tét. Az RTV ma­gyar adá­sa is, akárcsak ma­ga az in­téz­mény, el­vesz­tet­te mo­no­pol jel­le­gét. En­nek el­le­né­re adá­sunk a ki­lenc­ve­nes évek­ben ké­szí­tett fel­mé­ré­sek sze­rint a ro­má­ni­ai ma­gyar nyel­vű te­le­ví­zió-mű­so­rok kö­zül a leg­né­zet­tebb adás. A ma­gyar­or­szá­gi adók kö­zül né­zett­sé­gét és hi­te­les­sé­gi in­de­xét a Du­na TV és az MTV2 ha­lad­ja meg. Köz­vet­le­nül utá­nunk Ko­lozs­vá­ri TV és a he­lyi szé­kely­föl­di mű­so­rok kö­vet­kez­nek. De az is nyo­mon kö­vet­he­tő, hogy az RTV töb­bi mű­so­ra­i­val együtt mi is ve­szí­tet­tünk né­ző­tá­bo­runk­ból. Ugyan­csak a fel­mé­ré­sek sze­rint a né­zők alap­ve­tő­en a hi­te­les tá­jé­koz­ta­tást vár­ják tő­lünk el. Ugyan­ak­kor a mi­nő­sé­gi össze­ha­son­lí­tá­si alap ma már nem­csak a Ro­mán Te­le­ví­zió, vagy an­nak dél­utá­ni adá­sai, ha­nem min­den más adó, ami a né­ző ké­szü­lé­kén meg­je­le­nik.

Ugyan­azok­hoz a né­zők­höz szó­lunk
Adá­sunk te­hát nem iga­zod­hat más for­mai alap­el­vek­hez, mint az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott, ki­pró­bált bel­ső fel­épí­té­sek, struk­tú­rák fegy­ver­tá­ra. A for­mák, for­má­tu­mok, mű­faj­ok te­kin­te­té­ben nin­csen “sa­já­tos nem­ze­ti­sé­gi adás”.
A kü­lönb­ség a gon­do­la­ti­ság­ban van, és a ro­má­ni­ai ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség szol­gá­la­tá­nak, mint alap­elv­nek, az ér­vé­nye­sí­té­sé­ben. A követendő értékrend, életmodell közvetlen vagy közvetett megfogalmazásakor tisz­te­let­ben tart­juk az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott ke­resz­tény er­köl­csi nor­má­kat.
Meg­őriz­ve köz­szol­gá­la­ti alap­gon­do­la­ta­in­kat meg kell ten­nünk a kö­te­le­ző lé­pé­se­ket a mé­dia-döm­ping­ben el­ké­nyel­me­se­dett né­ző irá­nyá­ba.

KÖZSZOLGÁLATI FELADATAINK

Ér­ték­meg­őr­zés.
A Ro­mán Te­le­ví­zió bu­ka­res­ti ma­gyar adása a leg­ré­geb­bi ma­gyar nyel­vű te­le­ví­zió-mű­sor Ro­má­ni­á­ban, idén lesz har­minc éve, hogy – öt év meg­sza­kí­tás­sal – mű­kö­dik. Sza­lag­tá­runk: kul­túr­tör­té­ne­ti és tör­té­nel­mi do­ku­men­tum. Meg­men­té­se, mo­dern, tar­tós hor­do­zó­ra va­ló át­írá­sa egyik leg­sür­gő­sebb fel­ada­tunk.

A kor ta­nú­ja.
A ro­má­ni­ai ma­gyar­ság kul­túr­tör­té­net­ének (szín­ház, iro­da­lom, ze­ne, kép­ző­mű­vé­szet a het­ve­nes évek­ben), még élő nép­ha­gyo­má­nya­i­nak a meg­örö­kí­té­se – ha­zai do­ku­men­tum­film-stú­dió hi­á­nyá­ban - el­ső sor­ban a mi fel­ada­tunk. Író­in­kat, mű­vé­sze­in­ket, a tu­do­má­nyos élet je­les ma­gyar sze­mé­lyi­sé­ge­it el­ső sor­ban ne­künk kell be­mu­tat­nunk, megszólaltatnunk.

Ér­ték­te­rem­tés.
A ka­me­ra nem­csak rög­zí­ti a va­ló­sá­got, ha­nem az al­ko­tó ke­zé­ben új­ra­te­rem­ti azt. A kor­lá­to­zott mű­sza­ki le­he­tő­sé­gek mi­att nem nagy szám­ban, de mű­vé­szi do­ku­men­tum­fil­me­ket és/vagy ha­zai szer­zők mű­vei alap­ján té­vé­já­té­ko­kat is gyárt­ha­tunk.

Tá­jé­koz­ta­tás.
A ki­lenc­ve­nes évek ele­jén a ro­mán köz­vé­le­mény a ma­gyar adást az egyik fon­tos tár­gyi­la­gos, nem ma­ni­pu­lált műsornak tar­tot­ta. Meg kell őriz­nünk ezt a jel­le­get most is, a meg­vál­to­zott po­li­ti­kai hely­zet­ben. Nin­cse­nek ta­bu-té­mák. Amennyi­ben egy ese­ménnyel, vagy egy prob­lé­má­val kap­cso­lat­ban több el­té­rő vé­le­mény van, több irány­zat, a né­ző­nek jo­ga van meg­is­mer­ni azo­kat. Hír- és tu­dó­sí­tás-jel­le­gű mű­so­ra­ink­ban a kö­vet­ke­ző ese­mé­nyek­re he­lye­zünk kü­lö­nös hang­súlyt:

- A ro­má­ni­ai ma­gyar­ság sor­sát, éle­tét érin­tő po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi, tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis, sport ese­mé­nyek.
- A ro­mán-ma­gyar kap­cso­la­tok dip­lo­má­ci­ai, gaz­da­sá­gi stb. ese­mé­nyei.
- A Kárpát-medence többi országaiban élő magyar kisebbségekre vonatkozó legfontosabb információk.
- Kü­lön­le­ges je­len­tő­sé­gű ha­zai ese­mé­nyek.
- Rend­kí­vü­li nem­zet­kö­zi po­li­ti­kai ese­mé­nyek.

Tény­fel­tá­rás - ér­dek­kép­vi­se­let.
A mé­di­á­nak nem­csak be­mu­ta­tó, le­író sze­re­pe van, ha­nem a nyil­vá­nos­ság esz­kö­zé­vel meg­gyor­sít­hat­ja a dön­té­sek meg­ho­za­ta­lát, moz­gás­ba hoz­hat­ja a bü­rok­rá­cia ke­net­len ke­re­ke­it, fel hív­hat­ja az il­le­té­kes ha­tó­sá­gok in­téz­mé­nyek fi­gyel­mét jog­sér­té­sek­re, vissza­élé­sek­re. A ro­má­ni­ai ma­gyar­ság sok he­lyen van hát­rá­nyos hely­zet­ben a hi­va­ta­lok­kal va­ló kap­cso­la­tá­ban, és or­szá­go­san még nem ér­te el, hogy a több év­ti­ze­de el­szen­ve­dett igaz­ság­ta­lan­sá­go­kat a tör­vény­ho­zás és an­nak al­kal­ma­zá­sa hely­re­hoz­za: tu­laj­don­jo­gi, kár­pót­lá­si, igaz­ság­szol­gál­ta­tá­si, rehabilitási stb. meg­ol­dat­lan hely­ze­tek so­ka­sá­ga ki­vá­ló an­két­té­ma. Jó eset­ben elő­moz­dít­juk egy-egy eset meg­ol­dá­sát, hisz meg­ke­res­het­jük a leg­ma­ga­sabb tiszt­ség­vi­se­lő­ket is.

Híd­sze­rep.
A ro­mán és a ma­gyar köz­vé­le­mény kö­zöt­ti sza­ka­dé­kot a ma­gyar­ság irá­nyá­ból a leg­si­ke­re­seb­ben egy ro­má­nul fel­ira­to­zott ma­gyar nyel­vű és szel­le­mi­sé­gű mű­sor töl­ti be. Ki kell ak­náz­zuk ezt a le­he­tő­sé­get, sőt ki­bő­vít­het­jük az­zal, hogy olyan ro­mán sze­mé­lyi­sé­gek­nek, akik a ki­sebb­sé­gi kér­dés meg­ol­dá­sát fon­tos­nak lát­ják, rend­sze­re­sen te­ret adjunk a ma­gyar adás­ban.

Em­ber­kö­ze­li mé­dia.
Kö­ze­lebb kell ke­rül­nünk a né­zők­höz. Érez­ni­ük kell, hogy az adás ró­luk szól, ér­tük szól. Né­ha konk­ré­tan egy-egy ki­sebb közösséghez/ről. Ol­da­nunk kell az adást, un. nép­sze­rűbb mű­faj­ok fel­ka­ro­lá­sá­val.

Té­ma­vá­lasz­tás­kor pró­ba­ként al­kal­maz­zuk a fil­me­zen­dő je­len­ség­re, hogy “fon­tos”, “ér­de­kes”, “szép”. Ha egyik jel­ző se il­lik rá, fe­lejt­sük el.

1999.06.24.

Stratégiai alapelvek, 1999