A Du­na Te­le­ví­zió elő­ké­szí­té­si fo­lya­ma­tá­ban az egész ma­gyar (el­len­zé­ki) saj­tó ar­ra volt ki­élez­ve, hogy "ér­tik, hogy kik hoz­zák lét­re a Du­na Te­le­ví­zi­ót, de - mi­vel ak­kor még csak az egyet­len "Ki­rá­lyi Te­le­ví­zi­ó­ban" dol­goz­tak té­vé­sek, a nagy kér­dés az volt, hogy "Vajjon ki fog­ja mű­köd­tet­ni a Du­na TV.-t?" Er­re saj­nos a leg­hi­va­tot­tab­bak sem tud­tak vá­la­szol­ni, mert min­den té­vés a ki­rá­lyi tv al­kal­ma­zott­ja volt.
Né­há­nyan, azt hí­ve, hogy egy va­ló­di űrt töl­tünk be, lét­re­hoz­tuk a DUNASAT ALA­PÍT­VÁNYT, amely fel­vet­te a kap­cso­la­tot a Du­na TV ak­ko­ri el­kép­ze­lő­i­vel. A Dunasat Ala­pít­vány ku­ra­tó­ri­u­ma: Pe­ták Ist­ván, Cselényi Lász­ló, Bo­ros Zol­tán, Balla D. Kár­oly, Csép Sán­dor, Szokay Im­re, Áb­ra­hám De­zső stb. A saj­tó ránk ug­rott, az­zal a fel­té­te­le­zés­sel, hogy "mi va­gyunk a hi­ány­zó lánc­szem", mű­sor­ké­szí­tők­ként mi fo­gunk köz­re­mű­köd­ni. Az ered­mény ab­szurd volt, ugyan­is az a né­hány tisz­tes­sé­ges ha­tá­ron tú­li ma­gyar té­vés és új­ság­író, aki eb­be a kez­de­mé­nye­zés­be be­le­fo­gott, utó­lag a Du­na TV ki­ta­lá­ló­i­nak a ve­he­mens el­len­ke­zé­sé­be üt­kö­zött.
Csoóri Sán­dor, Kő­hal­mi Fe­renc és má­sok azt hit­ték, hogy min­ket az ak­ko­ri el­len­zék bé­relt fel egy di­ver­zi­ó­ra. Szó­val, több­szö­ri pár­be­széd kez­de­mé­nye­zés után Csoórival, Kő­hal­mi­val, la­ká­so­kon és a Film­mű­vé­sze­ti Szö­vet­ség szék­há­zá­ban, ki­de­rült, hogy "be­le­köp­tünk a le­ves­be": bár még ők sem tud­ták, hogy ki­vel fog­ják mű­köd­tet­ni a Du­na TV-t, ben­nün­ket tel­jes bi­za­lmatlansággal fo­gad­tak, és a film­szak­ma fe­lé for­dul­tak. A Du­na TV tu­laj­don­kép­pen a MAFILM va­la­mint a MOVI szak­em­be­re­i­vel in­dult. Kö­zü­lük töb­ben - sze­rin­tem igaz­ság­ta­la­nul - ki­szo­rul­tak a pá­lyá­ról, a MOVI-t, Ma­gyar­or­szág leg­szín­vo­na­la­sabb dokumenumfilm-stúdióját - a Ba­lázs Bé­la Stú­dió mel­lett - hal­ni hagy­ta az el­ső két sza­bad kor­mány­za­ti cik­lus.