2024. március 28.
Merre tovább? - médiapolitikai tanácskozás

Merre tovább, erdélyi magyar média?

2010. február 13.-án Marosvásárhelyen ülésezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Médiapolitikai Szakbizottsága, amely azzal a céllal alakult meg, hogy kidolgozzon és képviseljen magyar és román környezetben egy, a romániai magyar közösség sajátosságainak és szükségleteinek legjobban megfelelő médiapolitikát. A bizottság célja továbbá kidolgozni egy olyan kívánatos és remélhetőleg lehetséges média-hálózat (sajtó, rádió, televízió, internet) tervezetét, amely felhasználva a ma már létező intézményeket, gyümölcsöztetve a felsőfokú szakmai képzésben részesült fiatalok munkáját, hatékonyabbá tudná emelni az erdélyi magyarság tájékoztatását, nem feledkezve meg a média mindenkori közszolgálati feladatairól sem (értékmegőrzés, értékteremtés, hídszerep, szórakoztatás stb.).

A tanácskozáson Boros Zoltán bevezetőjében elmondta: az erdélyi magyar média a rendszerváltás után húsz évvel problémákkal küzd és ebben az állapotban nem tud megfelelni küldetésének. A nehézségek egy része a kisebbségi sajtó sajátos jellegéből eredő gazdasági hátrányokra vezethető vissza, de vannak olyan területek, ahol a hatékonyság alacsony színvonalának közvetlen oka a nem megfelelő struktúra. Ilyen a közszolgálati televíziók és rádiók esete.

Az EMNT Médiapolitikai Szakbizottsága olyan tervezetet kíván letenni a döntéshozók asztalára, amely a magyar érdekképviseletnek a törvényhozás, a médiahatóságok és a kisebbségek támogatási rendszere keretében való jelenlétével megoldható lépéseket tartalmaz, olyan kezdeményezéseket, amelyek az egész erdélyi magyar média továbbfejlődését szolgálják.

Makkay József  (MÚRE, írott sajtó alelnök) a romániai magyar nyomtatott sajtó helyzetét elemezte. Kifejtette, a kisebbségi számarányból eredően legfeljebb a megyei napilapok élhetnek meg támogatások nélkül. Véleménye szerint Erdélyben több lap működik, mint ahányat el tudna tartani az olvasóközönség.

A támogatások jelenlegi rendszeréből, mióta a szakmának (MÚRE) kevés beleszólása van az elosztásba, az RMDSZ irányában bírálóbb hangnemet megütő lapok semmilyen támogatásban nem részesülnek (a megszűnt Erdélyi Napló esete). A támogatott lapok kerülik a kritikus hangvételt, az RMDSZ-t is érintő korrupciós ügyekről a magyar sajtó mélyen hallgat. Megesett, hogy vezető politikusok személyesen jártak közben laptulajdonosoknál, hogy a rájuk nézve kompromittáló valós információk ne jelenjenek meg. Ugyanakkor a Szülőföld Alap támogatási döntéseit is bírálta már felül vezető RMDSZ-politikus. Makkay szerint a kisebbségi sajtó támogatását nem politikusok, hanem a szakma kellene véleményezze.

Mosoni Emőke (Román TV Magyar adása, Bukarest) ismertette a közszolgálati televíziók helyzetét. A megnőtt konkurencia mellett a több csatornán és rossz adásidőben való szétszórtság következménye a nézők számának jelentős csökkenése. A kilencvenes évek első felének milliós nézőszámával szemben ma egy-egy adást átlag kb. 15.000 ember követ. A cél tehát a közszolgálati magyar adás hozzáférhetőbbé tétele. Erre megoldást az egész napos, egy csatornás magyar nyelvű tévéműsor és ennek kiegészítéseként egy internetes televízió - a romániai magyar tv-portál – jelentene.

László Edit (Marosvásárhelyi Rádió, MÚRE audiovizuális alelnök) elmondta, a közszolgálati rádióműsorok helyzete bizonyos mértékig hasonlít a televíziókéhoz: nincs olyan rádiófrekvencia, amelyen sávváltás nélkül egymás után hallgatható lenne minden erdélyi magyar közszolgálati rádióműsor. Az elképzelés az összefüggő csatornára már rég megszületett, de a szerkesztőségek idegenkedtek az ötlettől, érthető módon, hiszen a közös sáv nem csak komoly egyeztetést igényelne, hanem kihatással lenne az önálló szerkesztőségek műsorpolitikájára és műsorrácsára. A kérdés komplex, tehát körültekintő és felelős szakmai konzultációt igényel. A közszolgálati regionális rádióstúdiók (marosvásárhelyi, kolozsvári, temesvári, bukaresti) összekapcsolása révén ugyan megvalósulhatna az egész napos romániai magyar rádiózás, de fontos, hogy mindez ne veszélyeztesse az egyes regionális stúdiók magyar szerkesztőségeinek önálló szervezeti egységét (saját adásidő, szerkesztőségi létszám, infrastruktúra, stb).

A jelenlegi helyzetben minden egyes közszolgálati regionális rádióstúdió arra törekszik, hogy saját napi adásidejét növelje. Már az is fontos eredmény lenne, ha regionális adók bővíthetnék saját adásidejüket, például ha a Marosvásárhelyi Rádió napi 12 órában (reggel 6-tól este 6-ig) jelentkezhetne. A nagyobb adásidő nagyobb hallgatótábort vonzana, több lenne a rendszeresen rádiózók száma.

Kovács Csaba (erdely.ma internetes portál) ismertette az internetes sajtó helyzetét. Szerinte a honlapok egy része politikailag határozottan elkötelezett és egyoldalú. Egyes lapok kimondottan támadó, ellenséges hangnemet ütnek meg az RMDSZ-en kívüli politikai és civil szerveződésekkel szemben. Az internetes sajtó továbbfejlődését a multimédia felé látja lehetségesnek, ami a televízió-műsorok integrálását is jelentené.

Csép Sándor (Janovics Jenő Alapítvány, médiaszakember) írásban eljuttatott felszólalásában kitért a Janovics Jenő Alapítvány történetére, amelynek kuratóriumi tagja, és amely az egész-napos független Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) létrehozására született meg. Az e célra Medgyessy miniszterelnök által megítélt egy milliárd forintból (amiből Gyurcsány kormányzata alatt 300 millió lett) 2006-ban kellett volna beinduljon az adás. Csép Sándor nehezményezi, hogy még a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi tagjaként sincs rálátása a magyar adófizetők pénzéből átutalt összeg sorsára, sem a Marosvásárhelyen e pénzből létrehozott stúdió tevékenységére.

Jakab Endre (Székelyudvarhely, Székelyföldi Regionális Stúdió) az erdélyi magyarság magyarországi köztévékben való jelenlétéről szólt. 2001-ben az Illyés Közalapítvány a Duna Televízió és a Magyar Televízió szakmai tanácsadóival együtt kidolgozta a Kárpát-medencei tudósító-hálózat tervezetét. Ennek keretében egymással kompatibilis stúdiókat és tudósítói pontokat telepítettek a Magyarországgal határos országok magyarlakta vidékeire. Erdélyben három élő adásra alkalmas stúdió kezdte meg működését: Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, tudósítói pontok jöttek létre Székelyföld és Partium városaiban. Mindezek napi rendszerességgel jelentkeztek a Duna TV és az MTV műsoraiban. Mára mindössze a székelyudvarhelyi stúdió jelentkezik rendszeresen, hetente többször a Duna Televízióban. A Magyar Televízió határon túli műsorai drasztikusan csökkentek, mára alig léteznek. Az évtized elején a szakma által kidolgozott szempontok szerint létrehozott tudósítói hálózat újraélesztéséhez a magyar köztévék Erdélybe irányuló rendeléseinek a növelése, a stúdiók helyzetének stabilizálása lenne a megoldás. A belátható időn belül kötelezővé váló technikai váltás (HDtv)  célzott támogatás nélkül nem elképzelhető.

Ambrus Attila (Brassói Lapok, MÚRE elnök) támogatási forrásokról és módozatokról számolt be: elmondta, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének egy idő óta vajmi kevés beleszólása van a magyarországi támogatások elosztásába. A kilencvenes évek elején kialakult rendszer szerint a magyarországi Illyés Alapítványtól érkezett támogatásokat az alapítvány erdélyi alkuratóriuma továbbította a szakmának (az erre a célra létrehozott Sajtószaktestületnek), amely az erdélyi írott és elektronikus sajtó helyzetének ismeretében osztotta el azokat. A Communitas Alapítvány az elektronikus médiát nem támogatja, a sajtótámogatások közül mindössze a napilapoknak szánt összeget továbbítja a MÚRE felé. Ambrus Attila nem ért egyet Makkay Józsefnek azzal a feltételezésével, hogy az erdélyi magyar sajtó kritikátlanságának a támogatások politikai jellege az oka. Szerinte az általa ismert támogatási összegek nem jelentősek, alig érik el egy-egy megyei lap pénzügyi forgalmának az 1-3 százalékát. Igaz, vannak „láthatatlan” támogatások is.

Ambrus Attila szerint a magyar parlamenti érdekképviselet törvényhozási kezdeményezéssel élhetne kellene a sajtó megsegítése, például a lapkiadás adómentességének a bevezetése érdekében. A támogatási rendszer ki kellene kerüljön a politika kézi irányítása alól és a Vajdasági Autonómia Tanács által létrehozott alanyi támogatási módozatot kellene követni. Vajdaságban kiválasztották a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóintézményeket (a tulajdonformától függetlenül, tehát lehetnek kereskedelmi társaságok is) és a nekik szánt pénzösszeget az önkormányzatok kapják meg továbbításra.

Boros Zoltán EMNT alelnök zárszavában elmondta, a Szakbizottság a közeljövőben a szakma képviselőinek további folyamatos konzultálásával kidolgozza és nyilvánosságra hozza elképzelését arról, hogy milyen fejlesztési stratégia lenne a megfelelő a nyomtatott és elektronikus sajtó, internet és multimédia területein, valamint arról, hogy milyen lépéseket kellene indítványozni a romániai média-hatóságoknál (az Országos Audiovizuális Tanács, a Közszolgálati Rádió és Televízió igazgató tanácsai), illetve a lehetséges magyarországi és EU-s forrás-intézményeknél. A bizottságnak a jelen kormányzási ciklusra vonatkozó javaslatait az EMEF legközelebbi találkozóján, február 20-án, az EMNT tárgyalói adják át az RMDSZ képviselőinek.

Az EMNT Tájékoztatási szolgálata

Links
© 2010 Boros Zoltan
Website by Andrix